Válás során az egyik legégetőbb kérdés a gyermek vagy gyermekek sorsa. Egyrészt meg kell határozni, mely szülőhöz kerüljenek a különválás után, másrészt arról is határozni szükséges, hogy a tartásra kötelezett fél mekkora összeggel köteles támogatni gyermekét és a gondozó szülőt.
Peren kívüli megállapodás
Közös megegyezéssel történő válás esetén, amennyiben a szülők meg tudnak egyezni, nincs szükség jogi szerv bevonására a tartásdíj meghatározásához. Ennek hiányában azonban a bíróság feladata az összeg megállapítása. A bíróság azt is vizsgálhatja, hogy a megállapodás valóban a gyermek érdekeit szolgálja-e. Amennyiben úgy találja, hogy nem, mindenre kiterjedő vizsgálat következik a szülők vagyoni helyzetét illetően, hogy valóban a gyermek számára optimális megoldás szülessen.
Abban az esetben is lehet bírósághoz fordulni, ha a peren kívüli megállapodás feltételei vagy a teljesítési kötelezettség alól valamelyik fél kivonja magát. Ilyenkor egy jogerős ítélettel lehet indítványozni a végrehajtási eljárást. Akár peres, akár peren kívüli eljárásról van szó, mindkét esetben lehetőség van a törvényben meghatározott gyermektartásdíj mértékének növelésére, magasabb összeg meghatározására.
A gyermektartás összegéből egyebek mellett az alábbi alapvető szükségleteket szükséges fedezni:
- étkeztetés
- lakhatás
- ruháztatás
- valamint oktatás
Ha a szülők a válás után is együtt élnek, természetben is lehetőségük van gondoskodni a gyermek tartásáról. Különélés esetén a gyermektartásdíj pénzbeli juttatással valósítható meg, mely helyettesítheti vagy kiegészítheti a gondozó által nyújtott természetbeli javakat. Speciális esetben a gyermekkel egy háztartásban élő szülő is kötelezhető tartásdíjra, amennyiben természetben nem biztosítja a megfelelő feltételeket.
Milyen szempontok alapján határozzák meg a gyermektartásdíjat?
A tartásdíj mértékét a Ptk. Rendelkezései szerint, az alábbi kritériumok figyelembevételével kell meghatározni:
- a gyermek valós szükségletei;
- a szülők vagyoni helyzete, jövedelmi szintje
- a gyermek esetleges saját jövedelme;
- a szülőkkel egy háztartásban élő, eltartott további gyermekek (saját vagy mostoha).
A gyermektartásdíj megállapításakor elsősorban a bérköltség címén kapott járandóságokat nézik. Az átlagos jövedelem meghatározásában a bíróság az illetékes. A hatóság általában a keresetlevél beadása előtti egy éves jövedelmi helyzetet, ill. annak alakulását vizsgálja. Amennyiben a szülőknek több gyermek irányába is vannak tartási kötelezettségeik, úgy az összeg megállapításánál az összes érintett fél szükségleteit azonos mértékben kell figyelembe venni.
A tartásdíj összegének meghatározása nem csupán az érintett fél jövedelmének százalékos leosztását jelenti. Annak ugyanis minden esetben a gyermek igényeihez kell igazodnia, tehát kimagasló fizetés esetén sem kötelezhető a szülő az alapellátáson túli kiadások – luxuskiadások – fedezésére. Saját belátása szerint azonban a jogi úton meghatározott összegen felül is támogathatja gyermekét lehetőségeihez mérten.
Nem befolyásolja a gyermektartásdíj mértékét, ha a gondozó szülő jobb anyagi helyzetben van, mint a tartásdíjra kötelezett fél.
A gyermektartásdíj összege
A korábbi gyakorlat szerint a gyermektartásdíj összege általában a kötelezett fél átlagjövedelmének 15-25%-át tette ki. Az új Ptk. szerint azonban a tartásdíj mértékét konkrét pénzösszegben szükséges megállapítani, amennyiben a felek nem jutnak peren kívüli egyezségre. Amennyiben a bíróság a fix összeg éves indexálása mellett dönt, lehetőség van a tartásdíj automatikus emelkedésére, méghozzá a KSH éves fogyasztói árindexének mértékéhez igazodva.
A gyermektartásdíj módosítása
Lehetőség van a tartásdíj összegének módosítását vagy akár teljes megszüntetését is kérvényezni, amennyiben szignifikáns változás történt a korábbi körülményekben, melyekhez mérten a fizetendő összeget meghatározták. A tartásdíj összege csak akkor módosítható, ha az azt a célt szolgálja, hogy a gyermek megváltozott körülményeit fedezze, vagy, ha a körülmények úgy alakulnak, hogy a korábbi megállapodásban szereplő díj jelentősen sérti egyik vagy másik fél érdekeit.
Mentesülés a fizetési kötelezettség alól
Abban az esetben, ha két közös gyerek született a házasságból, és válásnál egyik az egyik, másik a másik szülőnél kerül elhelyezésre, nem keletkezik fizetési kötelezettség egyik fél esetében sem, feltéve, hogy a két fél hasonló jövedelmi helyzetben van. Amennyiben azonban a fizetések között jelentős eltérés van, a magasabb jövedelmű szülőt tartásdíj-különbözet fizetésére kötelezhetik.
Gazdagréti ügyvédi irodánkban további információkat is kaphat a témában. Forduljon hozzánk konzultáció és megbízás céljából egyaránt!
További családjogi cikkeink:
You must be logged in to post a comment.